Ma megint felküzdöttük magunkat a Hohe Wand aljáig, de nekem ma jobban ment, ellenben Matyi végig zsörtölődött.
Ma a Frauenluckensteig-et (szabad fordításban asszonyluka-mászóút) jártuk be: kezdésnek ismét egy függőleges fal, de most voltak rajta
lépések, utána pedig a kémény: függőleges hosszú létra egy barlangon
keresztül (B-C). Ezt mindenki ügyesen megcsinálta. Marci olyan gyorsan előrerohant, hogy alig tudtam elcsípni egy fénykép erejéig:
Így értünk fel a hegy
tetejére.
Itt körbementünk a Skywalk-on:
A háromszög alakú építmény több méterre kilóg a 120 méter mély szakadék felé, ráadásul padlója rácsos, így tényleg olyan érzésünk van, mintha a mélység felett szabadon lebegnénk. A kilátás a platformról egészen elképesztő, szó szerint a lábunk alatt
terül el az iszonytató mélység, térképszerűen rajzolódik ki a táj, a kis
falvakkal, zöld mezőkkel, erdőszigetekkel.
Ezután lesétáltunk az autókhoz.
Út közben megnéztük a régi út egy feltárt darabját, amin ökrösszekerekkel szállították a helyiek a hegyre dolgaikat. A kerekek nyoma mélyen belecsiszolódott a sziklába:
Aztán kocsiba pattantunk, és felmentünk a Kohlröserlhaus-hoz, ahol ettünk-ittunk, majd a hütte alatt kiépített, több mint 200, fémből készült lépcsőn végigsétáltunk a szakadék felett (Felsenpfad).
Ééééés ez volt a vége: innen hazafelé vettük az irányt.
Nagyon jó kis túra volt, és a fiúk vagányul végigcsinálták!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése