Egyet aludtunk Károlyban, és márnap hazajöttünk Makival és Barnival, míg a fiúk egy hétig maradtak.
Ez alatt a hét alatt volt fodrászkodás,
vasárlás a Pepco-ban,
nagy eszem-iszom,
séták a kastély parkban,
segítés Bobnak a kávási víz szállításában,
Bob-féle masszázs,
temetőlátogatás,
és tökfaragás.
Amíg a fiúknak ilyen jól telt az őszi szünet, addig én a lakást festettem ki, és lefóliázott bútorok között vészeltem át a hetet :)
Papa hozta haza a fiúkat Debrecenből vonattal (addig meg Bob autóztatta el őket).
2019. október 31., csütörtök
2019. október 27., vasárnap
A fiúk Károlyba utaznak az őszi szünetre
Az őszi szünetet a fiúk Károlyban töltik, hogy még az Új-Zélandi utazásunk előtt együtt legyenek Bobbal és mamával. Én pedig kihasználom ezt az időt a lakás kifestetésére.
Maki fuvarozott le bennünket, s odafelé útközben útba ejtettük a balkányi temetőt, és meglátogattuk a nagyszüleink sírját:
A fiúk persze nem tudták megállni a harcot a napraforgó tövekkel a temető melletti földön:
Aztán mindenféle kertek alatti utakon és ideiglenes határátkelőn megérkeztünk Károlyba:
Itt is kimentünk a temetőbe:
Persze a közelgő Halloween miatt muszáj volt rémisztő dolgokat venni a boltban:
Belegondoltam, hogy most először voltam András nélkül Károlyban. Hiányzott is nagyon, furcsa volt nélküle. Meg hát olyan szomorkás volt az ittlét, mert ki tudja mikor jövünk legközelebb. Persze mindig tudatosítom magamban, hogy nem kell olyan végletekben gondolkodni, hogy "soha", "végleg", "örökké", mert az élet nem ilyen. Most egy kicsit elutazunk, de látjuk még egymást :)
Maki fuvarozott le bennünket, s odafelé útközben útba ejtettük a balkányi temetőt, és meglátogattuk a nagyszüleink sírját:
A fiúk persze nem tudták megállni a harcot a napraforgó tövekkel a temető melletti földön:
Aztán mindenféle kertek alatti utakon és ideiglenes határátkelőn megérkeztünk Károlyba:
Itt is kimentünk a temetőbe:
Persze a közelgő Halloween miatt muszáj volt rémisztő dolgokat venni a boltban:
Belegondoltam, hogy most először voltam András nélkül Károlyban. Hiányzott is nagyon, furcsa volt nélküle. Meg hát olyan szomorkás volt az ittlét, mert ki tudja mikor jövünk legközelebb. Persze mindig tudatosítom magamban, hogy nem kell olyan végletekben gondolkodni, hogy "soha", "végleg", "örökké", mert az élet nem ilyen. Most egy kicsit elutazunk, de látjuk még egymást :)
2019. október 19., szombat
2019. október 12., szombat
Uncsitesó találkozó
Idén szerencsére sikerült összehozni egy családos uncsitesó találkozót Detti, Bara, Maki és jómagam részvételével. Legutóbb 2016-ban találkoztunk, azóta két fiúval bővült a gyerekek létszáma.
Dettiék láttak minket vendégül egy jó kis gulyás partira. A gyerekek gyorsan összemelegedtek, és jót játszottak, amíg mi felnőttek beszélgettünk.
Igazi indiánnyár volt, jól esett találkozni a lányokkal és ücsörögni a kertben:)
Dettiék láttak minket vendégül egy jó kis gulyás partira. A gyerekek gyorsan összemelegedtek, és jót játszottak, amíg mi felnőttek beszélgettünk.
Igazi indiánnyár volt, jól esett találkozni a lányokkal és ücsörögni a kertben:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)