2014. szeptember 27., szombat

Utolsó ovis évnyitó

Idén volt az utolsó alkalmunk ovis évnyitón részt venni a szentendrei Duna-parton, hiszen Matyi már nagycsoportos,  ezt nem hagyhattuk ki.
Matyi ovis pályafutása alatt amúgy is ez az első évnyitó itt  a parton, ugyanis kiscsoportos korában a rossz idő miatt az ovi udvarán tartották meg az avatást, tavaly nem voltunk, maradt hát az idei utolsó.



Marci is nosztalgiázva jön ilyenkor (ő már járt itt 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben), hiszen találkozhat a régi óvónénijével, Ági nénivel, no meg a régi barátaival, akiknek a kisebb testvérei még az oviba járnak.


Idén egyébként extra későn érkeztünk, úgyhogy az esélytelenek nyugalmával vettünk részt a szokásos versenyben.






De a végére valahogy mégis sikerült az összes feladatot végrehajtani:


És csodák-csodája: Matyi (és András) annyi pontot tudott összegyűjteni, hogy dobogós helyezést ért el a versenyben:)


Nagyon büszkék voltunk rá, még ilyen sem fordult elő:)



A finom bográcsebéd elfogyasztása után levezetésként még sárkányt eregettünk az összes gyerek örömére, 


és jutott még idő fáramászásra is a haverokkal (Micu és Bambi):


Szép befejezés volt:)

2014. szeptember 21., vasárnap

Kirándulás a Kőhegyi menedékházhoz

Ma ebben a gyönyörű időben egy kis kirándulásra indultunk: elautóztunk Pomáz széléig, és onnan felgyalogoltunk a Kőhegyi menedékházig:


Ide a sziklák tetejére vezetett az utunk:


Patakvölgyben gyalogoltunk felfelé (sajna nem volt benne patak)...


 ...sok felfedeznivaló és érdekesség akadt út közben: pl. ez a kis barlangnyílás:

...vagy éppen az a rengeteg gomba, amivel az erdő tele volt:


A nagy emelkedő előtt volt egy kis forrás, amivel feltölthettük a kulacsainkat:





...és végre felérkeztünk. Gyönyörű kilátás nyílt a sziklák tetejéről a Petőfi pihenőből:




Korgó gyomorral érkeztünk meg a menedékházig (ahogy Matyi mondta: a meredekházig), ahol egy röpke sorbanállás után


végre jól meg tudtunk ebédelni:


Ebéd után még jutott idő fáramászásra, meg szamársímogatásra:





A menedékháznál összefutottunk kedves ismerőseinkkel, így most nem gyalogoltunk tovább, hanem inkább velük beszélgettünk. De legközelebb feltétlenül megnézzük a Vasas-szakadékot meg a Lajos forrást is!


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...