Egy mozgalmas nap

Délelőtt beugrottunk Orsiékhoz, hogy a fiúk megismerkedhessenek Palkóval, Orsi férjével (akit én már régóta ismerek még Argentínából). Palkó újságíró (angolul ír az AP hírügynökségnek), de fantasztikus lemezgyűjteménye is van, ugyanis hobbija a zene és a zenekritikák írása.
Szerintem klassz dolog, hogy a fiúk találkozhatnak ilyen érdekes emberekkel mint Palkó, és pici ízelítőt kapnak olyan szakmákból és hobbikból is, ahová egyébként elég nehéz bepillantani.
Palkó lelkesen mesélt nekik:

 

Délután pedig kiugrottunk a sulis haverokkal korizni a Városligetbe:

Hazafelé pedig átsétáltunk a Hősök terén  a fiúk kérésére - pedig itt már eléggé a fagyponton voltam (a kezeim mindenképpen):

 

Jó volt hazaérkezni, és felengedni :)

Korizni jó!

Ma Móni érkezett hozzánk vendégségbe, és vele együtt kimentünk a Városligetbe a koripályára.
Társaságunk tagjai különböző vérmérséklettel fogadták a jeget:
Matyi azonnal jégre pattant, és habár eleinte sokat esett, egyre gyorsabban száguldozott, önállóan rótta a köröket.
Marci félve szállt jégre, majd megállapította, hogy ez nagyon csúszik, és ő inkább kimegy. De csak nem bírt a kíváncsiságával: újra jégre merészkedett, és egyre jobban nekibátorodott - de azért egyedül még nem vagánykodott.
Betti (vagyis én) tett néhány kört a maga kis tempójában, majd átadta a terepet (és a korit) Móninak.
Móni életében először szállt jégre, és annyira belelkesedett, hogy alig akart lejönni.
András biztosította a segítő hátteret a  pálya széléről: kézenfogva koriztatott, korcsolya fel és lehúzásban segített, etetett-itatott :)

Újra téli hangulatba kerültünk, juhé!

Korizás az adventi vásáron