A 2012-esévről elmondhatjuk, hogy sok változást és kihívást hozott mindannyiónk életébe.
Az év rögtön úgy kezdődött, hogy Marci úgy eltörte a kezét, hogy műteni kellett. Több hetes tortúra vette kezdetét.
Én az év első felét még otthon töltöttem (még szerencse), de a szokásos otthoni teendők mellett már munkakereséssel is foglalkoztam. Ennek kapcsán nagy mélypontokat éltem meg - tapasztalva azt, hogy mennyire nehéz 6 év otthonlét után visszatalálni a munkaerőpiacra. Senki sem bíztatott semmi jóval...Május végén mégis sikerült állást találnom egy számomra új területen. Remek csapatba kerültem, csak hát a fizetés...Mire beleszoktam a munkába és letettem a szükséges vizsgákat, kaptam egy másik állásajánlatot: érdekesebbnek ígérkező munka, több pénz - váltottam. Itt viszont - az előzetes egyeztetések ellenére - rengeteg munka és túlóra várt, megspékelve rossz munkahelyi légkörrel. Ehhez hozzájött még az is, hogy röviddel ezelőtt (kényszerből) András is munkahelyet váltott egy sokkal stresszesebbre - szintén rengeteg túlórával. Valamint Marci ekkor kezdte az iskolát, Matyi pedig az ovit. Tehát Andrással mindketten rengeteget dolgoztunk, túlóráztunk: meg kellett oldanunk a gyerekek felügyeletét, amíg mi haza nem érünk. Két bébiszittert is "beüzemeltünk" amellett, hogy időnként anya is jött vigyázni rájuk. Úgy éreztük, hogy a lakásunk átjáróház lett, a gyerekeket kézről-kézre adjuk, elvesztettük a kontrollunkat felettük. Este fáradtan érkeztünk haza, s úgy telt el a nap, hogy egymással nem is foglalkoztunk semmit.
Sajnos Matyi esetében megismétlődtek a 3 évvel ezelőtti történések (csak akkor Marci volt a főszereplő) - alighogy elkezdte az ovit, jöttek a sorozatos fülgyulladások. Az orvos egyértelműen ormmandula műtétet javasolt. Egyikünk sem maradhatott otthon a beteg gyerekünkkel - hiszen próbaidősek voltunk.
Talán az volt a gödör alja, amikor a kitűzött műtétet el kellett halasztani, mert Matyi belázasodott. Már addig is nehéz volt megoldanunk, hogy ki legyen vele otthon (műtét előtt min. 2 hetet otthon kell lenni, hogy ne kapjon el semmi betegséget), de a láz azt jelentette, hogy a gyógyulás után újra még min. 2 hét kell elteljen a műtétig, utána pedig szintén kettő addig, amíg közösségbe mehet. Lehetetlen vállalkozásnak tűnt.
De jött a segítség. Először anya vállalta Matyit, majd - reményeinken felül - Kati mama jött vigyázni rá. Kati mamának ugyanis tavasz végén volt a csípőprotézis műtéte, s ez eléggé megviselte az egészségét. Azt hittem, már nem fog tudni többet elvonatozni hozzánk, de most hívó szavunkra azonnal jött.
Amíg viszont Kati mama nálunk volt, Bandi tata lett rosszul: az epeműködése leállt. 3 hétig szinte semmit sem evett, megvárta Kati mamát amíg hazajött, majd ment is be a kórházba epeműtétre. Persze mindezt csak utólag árulta el nekünk.
Hát ennyit a nehézségekről.
Szerencsére azért voltak szép élményeink, közös programjaink is az elmúlt évben.
Családostul meglátogattuk a Parlamentet, voltunk dínó és jégkorszaki kiállításon, Marci szülinapját megünnepeltük Klasztrompusztán, voltunk játszóházban, a Vidámparkban, a Gyerekvasúton, a Repülőgép Emlékparkban, a Gyerekszigeten, Kaláka koncerten, Székesfehérváron a tűzzel-vassal fesztiválon, kirándultunk Klastrompusztán, a Naplás tónál, Visegrádon, a Seholszigeten, Királyréten, a Margit szigeten, a Mikulásgyárban, az Iparművészeti múzeumban és persze többször Dorogon és Károlyban.
Fürödtünk a Balatonban, a Dorogi tóban és a Dunában, meglátogattuk Gabeszéket, Anitáékat, Anikóékat.
Marci nyaralt Sukorón, járt tornázni és úszni - sőt, még úszóversenyt is nyert. A fiúk közösen pedig Dorogon és Károlyban nyaraltak.
Nyáron kifestettük a lakást és átrendeztük a gyerekszobát.
Makiáékkal elutaztunk egy-egy hosszú hétvégére a Káli medencébe, valamint Debrecenbe-Nyíregyházára, és kiugrottunk a Medveotthonba is.
Andrással egy romantikus hétvégét tötöttünk Siófokon a Hotel Azúrban, illetve Egerszalókon a Hotel Saliris-ben. Ezen kívül megnéztük a Madách Színházban a Furcsa párt, a Momentán társulat Fröccs interaktív előadására is eljutottunk.
Reggeliztünk a Briós kávézóban a Coffeeshop-ban, ebédeltünk a Kistücsök étteremben, a Culinarisban, vacsoráztunk a La Pampa étteremben és a Paniniben.
Én részt vettem egy barátnőmmel az Agykontroll tanfolyamon, valamint elköltöttünk egy "gyilkos vacsorát" az Orfeumban.
Marci elballagott az oviból, Matyi pedig a bölcsiből - majd Marci elkezdte az iskolát, Matyi pedig az ovit.
Egyszóval ebben az évben sem unatkoztunk, a nehézségeken valahogy túltettük magunkat. Újult erővel és tervekkel vágunk neki az új évnek.
