Itthon nálunk:
Károlyban:
Matyinál a suliban:
Ottalvós buli Aryannál:
2017. október 31., kedd
2017. október 29., vasárnap
Ősz Károlyban
Az őszi szünetben Nagykárolyban voltunk - csodaszép időt fogtunk ki! Íme a park és mi:
2017. október 23., hétfő
Bercikénél
Ma végre láthattuk Bercikét. Már mindannyian nagyon vártuk.
Ahogy Matyi mondta: "Végre nekem is van egy öcsém!"
Ahogy Matyi mondta: "Végre nekem is van egy öcsém!"
2017. október 21., szombat
Tatai halászat helyett fényes tanösvény
Már régóta készültünk megnézni a tatai nagy halászatot, amikor is leengedik a tavat, és közben lehalásszák. Idén kimondottan ezért leruccantunk Tatára. Kb. fél 10 felé érkeztünk meg, s a rendezvény bejáratánál kellett megtudnunk, hogy a halászatnak már vége is (reggel 8-kor kezdődött, s egy órácskát tartott). Hát nem egy gyerekbarát rendezvény...vajon mi az oka, hogy pontban reggel 8-kor kell halászniuk? 10-kor nem lenne pont olyan jó?
Szerencsére a halpiac megvárt minket. Itt engedték a gyerekeknek, hogy a nagy kádakban úszkáló halakat fogdossák: avagy tatai halsimogató :)
Matyi persze nyakig benne volt, s nagy örömmel mutogatta a törpeharcsákat szakszerű fogással:
De hogy mégse legyen céltalan a napunk, kimentünk megnézni a fényes tanösvényt.
Csak annyit tudok mondani, hogy már ezért megérte.
Egy kis leírás a helyről:
A láprétek és láperdők úgy jöttek létre, hogy karsztforrásaik az 1970-es évekre a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból azóta enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tör fel, és helyet „követel” magának. A soha be nem fagyó lápos területet a víz felé épített pallók és kilátóhelyek segítségével ismerhetjük meg, tizennyolc állomásán értékes információkat tudhatunk meg e varázslatos világ flórájáról és faunájáról. Az 1350 méteres séta a láp felett igencsak bővelkedik kalandokban: megfigyelhetjük itt a szürke gémet vadászat közben, a fokozottan védett cigányrécét, az erdei fülesbaglyot, a pettyes vízicsibét, de felfedezhetjük a hódok nyomai is. A védett növények között pedig megcsodálhatjuk a pókbangót, a fehér tündérrózsát és a selymes boglárkát. A pallókon lépdelve olyan érzésünk támad, mintha egy Dél-amerikai esőerdőben járkálnánk.
Íme a magyar "Gyilkos tó":
A nagy tóban több helyen bugyog a víz:
Egyszóval nem jöttünk hiába, ide még más évszakban is vissza kell jönni!
Szerencsére a halpiac megvárt minket. Itt engedték a gyerekeknek, hogy a nagy kádakban úszkáló halakat fogdossák: avagy tatai halsimogató :)
Matyi persze nyakig benne volt, s nagy örömmel mutogatta a törpeharcsákat szakszerű fogással:
De hogy mégse legyen céltalan a napunk, kimentünk megnézni a fényes tanösvényt.
Csak annyit tudok mondani, hogy már ezért megérte.
Egy kis leírás a helyről:
A láprétek és láperdők úgy jöttek létre, hogy karsztforrásaik az 1970-es évekre a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból azóta enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tör fel, és helyet „követel” magának. A soha be nem fagyó lápos területet a víz felé épített pallók és kilátóhelyek segítségével ismerhetjük meg, tizennyolc állomásán értékes információkat tudhatunk meg e varázslatos világ flórájáról és faunájáról. Az 1350 méteres séta a láp felett igencsak bővelkedik kalandokban: megfigyelhetjük itt a szürke gémet vadászat közben, a fokozottan védett cigányrécét, az erdei fülesbaglyot, a pettyes vízicsibét, de felfedezhetjük a hódok nyomai is. A védett növények között pedig megcsodálhatjuk a pókbangót, a fehér tündérrózsát és a selymes boglárkát. A pallókon lépdelve olyan érzésünk támad, mintha egy Dél-amerikai esőerdőben járkálnánk.
Íme a magyar "Gyilkos tó":
A nagy tóban több helyen bugyog a víz:
Egyszóval nem jöttünk hiába, ide még más évszakban is vissza kell jönni!
2017. október 11., szerda
2017. október 8., vasárnap
Az állatok és mi
A héten volt az állatok világnapja. A gyerekek megemlékeztek róla a suliban, mi pedig családilag két állatos programot terveztünk a hétvégére.
Szombaton elmentünk a Pilisi Parkerdő szervezte szarvasbőgés túrára a Budakeszi Vadaspark környékére.
Izgalmas éjjeli túra lett belőle, amikor úgy mentünk az erdőben "mint az árnyék" (Karak szavaival élve). S habár egy órát várakoztunk egy pisszenés nélkül a réten, sajna egyetlen szarvas sem bőgte el magát. Hallottuk a neszezést jobbról-balról, egy róka is ugatott a közelben, de szarvas, az nem volt. Mindesetre nagyon klassz volt ahogy feljöttek a csillagok az égre, a távolban a város fényei pislogtak, mi pedig szépen lassan kihűltünk az 5 fokos estében :)
Vasárnap pedig kiugrottunk az állatkertbe. Csak Marci jött velem, mert Matyi inkább othon akart maradni Andrással.
Marcival kettesben egy klassz napot töltöttünk: 6 órát bóklásztunk az állatok között.
Nagyon tetszett a fóka-show; és igazi érdekesség volt, hogy kipróbálhattuk a bőrevő halak kozmetikai kezelését a kezünkön:
Szombaton elmentünk a Pilisi Parkerdő szervezte szarvasbőgés túrára a Budakeszi Vadaspark környékére.
Izgalmas éjjeli túra lett belőle, amikor úgy mentünk az erdőben "mint az árnyék" (Karak szavaival élve). S habár egy órát várakoztunk egy pisszenés nélkül a réten, sajna egyetlen szarvas sem bőgte el magát. Hallottuk a neszezést jobbról-balról, egy róka is ugatott a közelben, de szarvas, az nem volt. Mindesetre nagyon klassz volt ahogy feljöttek a csillagok az égre, a távolban a város fényei pislogtak, mi pedig szépen lassan kihűltünk az 5 fokos estében :)
Vasárnap pedig kiugrottunk az állatkertbe. Csak Marci jött velem, mert Matyi inkább othon akart maradni Andrással.
Marcival kettesben egy klassz napot töltöttünk: 6 órát bóklásztunk az állatok között.
Nagyon tetszett a fóka-show; és igazi érdekesség volt, hogy kipróbálhattuk a bőrevő halak kozmetikai kezelését a kezünkön:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
