Őszi szünet 4.

Mára az idő megjavult: az eső elállt és a viharos szél is csillapodott. Ismér a Rusalkában reggeliztünk, majd túrázni indultunk a Tordai hasadékba, ami egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt a beszakadt völgyet mosta ki a benne folyó Hesdát-patak sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját.
A hasadék keletkezésének legendája szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. Tehát isteni csoda hozta létre a hasadékot. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.

Maga a hasadék 1270 m hosszú összesen. Az útvonal jól kiépített, romantikus függőhidak és sziklaperemek váltogatják egymást a kanyonban. Utunkat 200-250 méter magas sziklafalak szegélyezték.

 A veszélyesebbnek tűnő kitett részeken láncok biztosítják a továbbjutásunkat.

 

  Tordai hasadék sok barlangot rejt, pontosabban 32 elismert ilyen hely van, ám ezek közül csak 12 több mint 6 m hosszú.

  

A hasadék végén a piros turistautat választva, fölkapaszkodtunk a hasadék peremére mintegy 390 méter szintkülönbség leküzdésével, s a jelzett turistaúton látványos sétával tértünk vissza.

  

 

 A hasadék hegyhátáról fantasztikus kilátás nyílt. Egészen a Déli-Kárpátok havas hegycsúcsait is látni lehetett:

Jó kis túra volt! Estére átautóztunk Torockóra, a következő szállásunkra.

Őszi szünet 3.

Ma esős nap volt (de ezt tudtuk előre, hogy így lesz) - így aztán a Tordai sóbányát terveztük be programként.
Mindenekelőtt jól megreggeliztünk a főtéren a Rusalka étteremben, majd tele gyomorral mentünk a bányához, mert oda ételt nem lehet bevinni.
A bejárattól lépcsőkön mentünk le a Ferenc József alagútba, ami a két fő tárnához vezet.

 

A Névsorolvasás termében sóba faragott oltár látható, ahol hetente tartott istentiszteletet egy lelkész: ezeken részt vett a sóbánya vezetősége és a helyi nemesség; a műszakváltások előtt pedig itt imádkoztak a bányászok. Az oltár termében történt a munkások névsorának felolvasása a munka megkezdése előtt és a befejezése után.

Az oltárt és annak termét az 1700 körül megépült Gazdagok lépcsője segítségével közelíthetjük meg: a fából készült lépcsőt a nemesek használták akkor, amikor meglátogatták a bányát, innen ered a név.

 Az ember lélegzete is eláll, amikor a tárnák bármelyikébe belép: hatalmas mélységek és magasságok, fantasztikus dimenziók fogadják. Ez az egyik legjelentősebb sóbánya volt Erdélyben: a munkálatok 1690-ben kezdődtek meg és a XVIII. században igazi fellendülésnek voltak tanúi a helybéliek. Hanyatlása 1840 után kezdődött, az első világháború után a tevékenység folyamatosan csökkent, majd 1932-ben le is állt a kitermelés. Addig mindössze egy százalékát bányászták ki az itt található sónak. A második világháborúban a város lakossága itt keresett menedéket a légitámadások elől, aztán a bánya szinte teljesen feledésbe merült.
A fő attrakció természetesen a két legnagyobb tárna a Terézia és a Rudolf tárna. Ezek egymás mellett helyezkednek el, neveiket a Mária Terézia királynőről és a Habsburg-Lotaringiai Rudolf főhercegről kapták, megnyitásukkor ugyanis a sóbánya osztrák vezetés alatt állt.
A benti hőmérséklet állandóan 11 Celsius fok körüli. A Rudolf tárnát körbe lehet sétálni a mennyezethez közel egy falba rögzített fa szerkezeten. Marci először félt, de aztán csak körbesétált velünk.

  

A trapéz alakú tárna rendelkezik egy erkéllyel is, amely szigorúan csak azoknak ajánlott, akiknek nincs tériszonyuk és van merszük lenézni a mélybe a Terézia tárnába, ahol van egy földalatti, nyolc méter mélységű, magas sótartalmú tó van. Ezt a beszivárgó víz hozta létre és  most csónakázni lehet rajta. Ha felpillant az ember, szinte szédül: a magasban látható, honnan indultak el annak idején a bányászok és hogyan haladtak harang alakban lefelé. Ez a tordai sóbánya legrégebbi tárnája, itt 1690 és 1880 között a vízszintes kivágás módszerével folyt a kitermelés. A munka befejezése után a most mintegy két kilométer hosszú Ferenc József szállítási alagút meghosszabbításából származó törmeléket itt helyezték el - így alakult ki az a sósziget, amelyről most a csónakokkal elindulhatunk utunkra, akárcsak egy kikötőből.

 

A Rudolf tárnát is és a Terézia tárnát is úgy rendezték be, hogy mindenki találjon magának elfoglaltságot a többórás itt tartózkodás alatt: a Rudolf tárnában van asztaltenisz, továbbá minigolf, teke, billiárd és egy panorámás óriáskerék. Persze mindent kipróbáltunk :)

Van egy kisebb, a közönség elől elzárt tárna is: az 1740-ben megnyitott József tárna. A Ferenc József alagúttal egy szinten lévő erkélye az egyetlen hely, ahonnan valamelyest rálátást kapunk. Ez is harang alakú. Formájának és elszigetelt fekvésének köszönhetően itt egy különleges jelenségnek lehetünk tanúi: az elkiáltott szavak visszhangzanak, így ezt a helyet a Visszhangok termének nevezték el. Megszámoltuk: tízszer verték vissza a falak a hangunkat. Már záróra volt, de alig bírtunk elszakadni ettől a teremtől.