2013. március 24., vasárnap

Matyuka és az élet nagy dolgai

Matyi mostanában el-eltöpreng az élet nagy dolgain.
Az egyik témája az élet/születés. Megkérdezte például, hogy Marcival egyszerre volt-e a hasamban. A válasz, hogy "nem", meglepte, mert ez ugye egy csomó újabb kérdést vet fel (pl. hogy hol volt addig, amíg Marci már volt, de ő még nem...)
Aztán a halál, temetés témáról is sokat kérdezget: "Ugye csak a felnőttek halnak meg, a gyerekek nem?"
A harmadik visszatérő témája pedig a feleség szerzése. Újra és újra nekikeseredik, hogy neki még nincs felesége. Ma is András ott találta a fürdőszobában a kád szélén üldögélve, amint csendben pityergett. Kiderült, hogy az a baj, hogy neki nincs állandó felesége (én ugyanis csak ideiglenesen, néhány napra vállaltam el, hogy a felesége leszek). Megkérdeztem tőle:
-"Matyika, mire kellene neked a feleség?"
-"Hát hogy aludjon velem, játsszon velem, meg velem legyen egész nap."
-"És kire gondolnál, feleségnek?"
-"Anyuci, csak rád tudok gondolni!"
-"Matyikám, nyugodj meg, majd találsz magadnak feleséget"
-"Anyuci, de kint már sötét van, hogy induljak így el feleséget keresni?"
....hát össze-vissza puszilgattam.
:)



2013. március 14., csütörtök

Március 15. az iskolában

Marci első Március 15.-i iskolai ünnepségére szépen kiöltözött. Az igazság szerint kétszer is:)
Marci ugyanis kedden azzal jött haza a suliból, hogy másnapra kokárdát kell vinni a suliba. Ez meglepetésként ért minket, én ugyanis abban a hitben éltem hogy csak csütörtökön lesz az ünnepség...
De Marci mondta, hogy az üzenőbe is beírta a tanító néni. Persze megmutatni nem tudta, mert bennhagyta az iskolában.
Vad kokárdahajkurászásba kezdtünk tehát (megfűszerezve azzal, hogy este még fogászatra is mentünk). Másnap szépen felöltöztettük, majd bent az iskolában szembesültünk vele, hogy nem is aznap lesz az ünnepség...
A következő napon kezdhettük elölről. A "végeredmény":

Ezt a Petőfi Sándor képet pedig az osztályban készítették. Marci is az alkotók között szerepel:

2013. március 9., szombat

Hóvirágnézőben

Ma kiautóztunk Alcsútra az arborétumba, a mostanában nyíló tavaszi virágokban gyönyörködni.
Szirmait bontotta a hunyor:
a hóvirág:
a krókusz:

de az igazi látványosság a gyönyörű hóvirágszőnyeg volt:

Igazából ez volt az uticélunk.
A mediterrán hóvirágmező az arborétumban több mint 2 és fél hektáron terül el. A kora tavasszal nyíló hóvirágok között, 7 hóvirágfaj, 24 fajtája tekinthető meg Magyarország legeredetibb angolparkjában.

A hóvirágmező első példányát az 1800-as évek végén telepítette József nádor által alapított alcsútdobozi birtok kertészei, majd újabb és újabb fajtákkal gyarapították.

 Az ország legnagyobb,  egybefüggő hóvirágszőnyege terül el itt a több mint 40 hektáros egykori főhercegi kertben.






Persze vittünk focilabdát is, és jó kis focizással zártuk a napot a szép tavaszi időben:




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...