Kórházi kaland

Ma Ildikó néni hívott az iskolából, hogy azonnal jöjjek, mert Matyi elesett az udvaron, és olyan szerencsétlenül ütötte be a fejét a a betonszegélybe, hogy (sapkán keresztül) felrepedt rajta a bőr, és valószínűleg össze kell varrni.
Hazavágtáztam a munkahelyemről. Bár Matyi feje be volt kötve, már jól átvérzett mire megérkeztem. Taxiba vágtuk magunkat, és irány a Madarász kórház (ahogy Matyi korábban mondta: a "madárkórház"). Ott megvizsgálták, és kiderült, hogy a seb olyan mély, hogy tényleg össze kell varrni. Borotválás, érzéstelenítés, varrás. Két nagyon aranyos fiatal doki csinálta mindezt, végig bohóckodtak, hogy eltereljék Matyi figyelmét. Utána még egy gyors röntgen - a biztonság kedvéért, de szerencsére semmi komoly. Egy hét múlva varratszedés.
Matyi nagyon ügyesen viselkedett, még csak nem is sírt. Egy hős :)
(egy évvel ezelőtt Marcival jártunk a Madarászban fejsérülés miatt, de azt nem kellett varrni szerencsére.)

Matyi ormmandula műtétje - harmadik nekifutás

Van egy ócska babonám (vagy inkább megfigyelésem): ha valami elsőre nem sikerül, másodjára is nekivágunk, akkor tuti csak harmadjára fog összejönni.
Hát így jártunk Matyi orrmandula műtétjével is. Elsőre belázasodott, a műtétet elhalasztották, másodjára kivették (vagy legalábbis azt hittük). A fülgyulladások azonban a műtét után is folyamatosan folytatódtak. Már húsz fölött jártunk darabszámra, időközben két újabb orvost "elfogyasztottunk", mire a harmadik (egy nagyon agilis doktornő) újra beutalt minket a műtőbe. Igaz, csak egy tubus berakásra - de én kértem, ha már ott van Matyi, nézzen rá az orrmandulájára is. Hát kiderült, hogy 1 évvel korábban nem vették ki teljesen: két kis nyúlvány bentmaradt:(
Mindenesetre most ezt is kivették. Ezúttal András éjszakázott bent Matyival a kórházban (egy széken ülve), míg én otthon ápoltam Marcit, aki pont a műtét előtti napon (hát mikor máskor) lázasan jött haza az iskolából, az egész éjszakát végighányta, és borzasztóan fájt a torka.

Matyi orrmandula-műtétje

Másodszorra is nekifutottunk Matyi orrmandula műtétjének.
Előzményként annyit, hogy Matyinak születése óta 13 középfülgyulladása volt: mihelyst megkezdődött a nátha-szezon, neki minden takonyból előbb-utóbb fülgyulladás lett, persze antibiotikum kúrával.
Ezt a jelenséget sajnos már ismertük Marci által, akinek az orrmandula műtét hozta meg a várva-várt szabadulást a fülgyulladásoktól. Tudtuk, hogy anatómiai okokból a fránya orrmandula elzárja a fülkürt szellőzését, és hát mielőbb meg kell szabadulni tőle: csakhogy 3 éves kor alatt nem műtenek. Tehát vártunk.
Ahogy elkezdte Matyi az ovit, gyorsan összeszedett egy fülgyulladást, a tizenkettediket, majd még egyet, a tizenharmadikat. Ekkor mentem el vele a kórházba, ahol be is utalták műtétre. Labor, altatóorvosi vizsgálat.
Matyi a műtét napján belázasodott. A kórházból kellett vele visszafordulni:( Ebből lett a tizennegyedik fülgyulladás.
Két hét várakozás, újabb labor, újabb reménykedés, hogy majd most sikerül. A hátteret Kati mama biztosította, aki Matyival volt otthon.

És itt már bent vagyunk a kórteremben; a műtét előtti várakozás hosszú óráit (reggel 7-től délután 1-ig) Matyi hősiesen viselte étlen-szomjan.

Ez pedig közvetlenül a műtét után készült:

Szerencsére minden rendben mert, mindössze negyed órás volt a műtét.

Este pedig a bohócdoktorok is meglátogatták a kis betegeket, s egy kis vidámságot hoztak magukkal:

Matyu és én bent töltöttük az éjszakát a kórházban.

Marci otthon annyira hiányolta Matyikát, hogy a kutyát bebújtatta Matyi hálózsákjába és azzal aludt el:)