Bizonyítvány

Idén nem vettek részt a fiúk az évzárón, mert pont Tenerifén voltunk. Így aztán a titkárságról hoztam el a biziket, és utána elkészítettük a szokásos év végi fotókat.

 Mindkét fiú szépen teljesített az idei tanévben. Nem kitűnők, de ezt nem is várjuk el ebben az őrült oktatási rendszerben :)

 Kissé el is érzékenyültünk, hiszen Marci ezennel búcsút vesz a Pannónia iskolától. 6 évet járt ide, sokat nőtt, sokat változott.
No meg az is hiányzik, hogy Tata ilyenkor büszke szokott lenni a fiúkra...

Szeptembertől Marci az Ady Gimnáziumban kezd 7. osztályosként, Matyi itt folytatja a 4. osztályban.

Tenerife - 9

Ma eljött az utolsó tenerifei nap, amit ennek ellenére várva vártak a fiúk, ugyanis ma mentünk el a Siam vízicsúszda pakba. Igazából ez volt az, amit a youtube-on láttak, és annyira belelkesedtek, hogy emiatt utaztunk de.

Egész nap csak csúsztunk és csúsztunk és csúsztunk. Vettünk fast pass-t is, hogy sorbanállás nélkül minél gyorsabban haladjunk, és minél többet tudjunk csúszni:

 

Ezzel az emlékezetes nappal búcsúztunk Tenerifétől. Nagyon jól éreztük magunkat!

Tenerife - 8

Ma túrázni indultunk a Barranco del Infierno szurdokba. Eredeti tervünk a Masca volt, de sajna már február óta le van zárva felelőtlen túristák balesetei miatt. Így aztán gyorsan újraterveztük a programot, szerencsére még kaptunk engedélyt a belépésre (naponta 300 ember kaphat). Ez egy 6,5 km-es séta, amit kb. 4 óra alatt tettünk meg a sok bámulászás miatt. bukósisakot kellett viselnünk a kőomlásveszély miatt.
Fantasztikus dimenziójú sziklák között vezetett az út, teljesen sajátos klímájú tájon.

  Egy pihenőnkön érdekes mardarak gyűltek körénk morzsákra lesve:

 Ahogy egyre beljebb mentünk, úgy lett egyre inkább nedves-párás és zöld a táj.

 

 A szurdok mélyén pedig egy 200 m magasról lezúduló vízesés látványa fogadott bennünket:

 

A túrázásban jól megéheztünk, ezért gyorsan beugrottunk Los Cristianos-ba, az El Cine bisztróba:

Természetesen ettünk helyi specialitásnak számító papas arrugadas-t kétfajta mojo-val (ami egy helyi szósz):

 Miután jóllaktunk, sétáltunk egy kicsit Costa del Silencio központjában,

le akartuk ugyanis fotózni ezt a vicces szökőkutat:

A fiúk még lelazulásnak medencéztek egyet a szállásunkon:

Tenerife - 7

Ma felcsaptunk kalóznak és kihajóztunk a Flipper Uno fedélzetén a Los Gigantes kikötőből.

 

 

 

 A Los Gigantes sziklák valóban óriásiak, némelyik eléri az 500, de akár a 800 méteres magasságot is. Hatalmas dimenziók...

 

 Delfinek nyomába eredtünk a hajóval, és láttunk is ugrándozókat:

Jó nagy hullámok voltak, a hajó fel-le mozgott. A csendes kis hajókázás eseményei az ebéd környékén felpörögtek. Felszolgálták a paellát, amit jó étvággyal el is kezdtünk volna enni a fiúkkal, de akkor kitört a tengeri betegség a hajón. Egy kislány lehányta Marcit (meg előttünk a padlót), így aztán az étvágyunk is odalett. Aztán láttuk, hogy András is zöldül, majd ő is kimondta a kígyó nevét (boaaaaaaa).

 A helyzetet az mentette meg, hogy megálltunk a Masca öbölben fürdeni, és a hideg víz helyrehozta a gyomrokat. Trapézról lehetett a vízbe ugrálni, és persze a fiúk ezt nem hagyhatták ki:

Majd eztán következett a matrózok fő attrakciója: úgy etették a sirályokat, hogy a matróz a szájába vette a sajtdarabkát, amit a sirály röptében kikapott onnan a jó éles csőrével...de így legalább el tudtam készíteni a régóta vágyott sirályos képemet:

 

  Íme az emlékfotó a hajókázásról:

 A hajókázás után átmentünk a playa Puertito-ra, ahol a hírek szerint tengeri teknősöket lehet látni sznorkizás közben, de a teknősök eltűntek, helyettük fekete halacskák voltak.
Ez egy kis eldugott strand, ahol főként helyiek sátraznak hippi stílusban - ami Marci fantáziáját nagyon megmozgatta.

 A kis helyi büfénél ebédeltünk: