Ma egészen északra utaztunk a kocsinkkal, a sziget csücskébe, az Anaga hegységbe.
Az Anaga – hegység, mely a sziget legészakibb részén található, az egyik
legérintetlenebb táj. Itt a természet uralkodik, és az ember nem tudott
pusztítást végezni, mivel a többnyire meredek lejtők nehezen
megközelíthetőek. Az örökzöld fák, a passzátfelhő, a babérerdő és mohák,
valamint páfrányok uralják a tájat. Az Anaga-hegységben nem csak a köderődben tett túrák, hanem a közlekedés
is érdekes – a hegygerincen kanyargó keskeny aszfaltcsíkon nem
ijedősöknek való a vezetés. Ezt András remekül abszolválta :)
A meredek hegyfalak felett vezető útvonal
több kilátópontot is érint, ahol megcsodálhatjuk a sziget kopár, napsütötte déli tájaival éles kontrasztban lévő erdőszőnyeget.
A különleges, a jégkorszak emlékét őrző babérlombú erdőkben barangolva,
a göcsörtös ágakról szakállként lógó zuzmók mesebeli hangulatot
kölcsönöznek a tájnak. A térség természeti értekei miatt bioszféra rezervátumnak minősül.
Tényleg eszméletlen a különbség az időjárásban: itt fent ködfelhőket fújt át a szél a hegygerincek felett, a hőmérséklet lehűlt 14 fokra. A talaj vizes-sáros volt a lábunk alatt. Nekivágtunk a keménylombú babér erdőnek (laurisilva): göcsörtös fák és embermagasságú páfrányok között vezetett az ösvény, amihez előre engedélyt is kellett kérnünk a Nemzeti parktól, ugyanis naponta csak 40 embert engednek be.
Az útvonal a Pijaral tájegységben
(La Ensillada – Mirador Cabeza del Tejo – Pista de Cabeza del Tejo – La Ensillada) 6,7 km hosszan vezetett.
Ebédelni egy kilátópontban ültünk le, ahonnan jobbra és balra is az óceánt láttuk. Ilyen gyönyörű "étteremben" ritkán eszünk:
Persze előkerült a hátizsákból a tenerifei banán:
Mirador Cabeza del Tejo, az útvonal vége, ahonnan visszafelé vezet az út:
Itt nagyon aranyos madárkák lesték a leeső morzsákat:
Búcsúztunk Anagától, és a kocsival leereszkedtünk a fantasztikus panorámájú szerpentineken a partra, a playa de las Teresitas strandra, ahová a homokot a Szaharából hozták.
Hát, megint csak azt tudom mondani, hogy eszméletlen a különbség: a párás, nedves hideg időből lejöttünk a strandolós nyárba:
Innen Anaga már csak egy emlék. Azonban feltekintve a hegyre még látjuk, hogy az időjárás odafent változatlan:
Vacsorázni La Laguna-ba mentünk, ahol egy szuper olasz étteremben zártuk a napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése