Hosszú hétvége a Tisza-tónál 2.

A mai napot egy 3 órás motorcsónakos túrával indítottuk: keresztül-kasul bejártuk a Tisza-tavat. A Tisza-tó egy mesterséges tó, amit az öntözés, áradás szabályozás és áramfejlesztés miatt hoztak létre több mint 40 éve. A 27 km hosszú és 127 km2 területű tavat a Tisza szeli ketté. A vízgyűjtő területen az átlagos mélysége 1,3 méter, de a Tisza kanyargós medreiben a víz a 25 méteres mélységet is eléri. A negyven éve még kopár, gyér növényzetű sáros víztározó mára igazi kis paradicsommá vált, tele élettel, ezernyi szigettel, lenyűgöző növény és állatvilággal. A természet elvégezte a dolgát, és a tó ma már a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.

 A fiúk nagyon élvezték a csónakázást (persze mi felnőttek is):

 

 A csónaktúránk során láttunk hódrágta fákat:

jártunk dzsungelekben:

nádasokban:

nyílt vízfelületen:

 

 és láttunk rengeteg madarat - itt például egy gém:

 

itt kárókatonák visonganak:

hattyúk szállnak:

nádirigó ringatózik a szélben:

 hattyú fészkel:

És láttunk sok szép növényt és virágot is - pl. vízi nőszirmot:

 tündérrózsát:

  vízitököt:

A túra után a Hellohal halsütőben ebédeltünk, a gát külső oldalán, egy kis parasztházból átalakított halsütőben, ahol a fiatal tulaj valóban nagyon komolyan veszi a halételeket. Ez a streetfood jellegű halsütő csak halételeket kínál, de azt nagyon jól csinálja. András persze nem itt evett, ő átballagott a Freitag családi étterembe valami nemhal kajáért.

 

Ebéd után pedig a kemping melletti termálfürdőben lazultunk:

Persze nem maradhatott el a napi peca sem:

 

illetve az esti tábortüzet is megtartottuk sütögetéssel egybekötve:

"Mi a boldogság? Mikor a vágyak pihennek. Mikor az ember nem gondol a holnapra, csak bámulja a parazsat félálmos nyugovással, s lelke úgy leng a múltak fölött, mint a tó fölött a madár."
Gárdonyi Géza