egy újabb túrának vágtunk neki. Ezennel a Csodavár dolináit jártuk körbe, majd leereszkedtünk az egyikbe.
Hatalmas szakadékok mellett haladtunk, tátongó mélységekbe néztünk le.
Végül nekiveselkedtünk, és leereszkedtünk az egyikbe (akkor még valamiért azt hittük, hogy az egyesbe, de később kiderült, hogy a hármasba).
Őszintén szólva én le sem ereszkedtem teljesen, mert egy különösen csúszós és kapaszkodó nélküli szakasznál besokalltam, és inkább ott maradtam. Persze a többiek hallani sem akartak visszafordulásról, ezért megvártam őket a sziklafalba simulva (később még több parázós turista is csatlakozott hozzám).
Íme a bátor csapat, aki célba ért:
Többen megtapsolták a fiúkat odalent, hogy ilyen ügyesen és bátran leereszkedtek (nem semmi teljesítmény).
Egy kis pihi, és indultunk vissza a sátrakhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése