Marci néptáncol

Marciék osztálya volt a programfelelős a suliban a március 15.-i ünnepségért. Egy kis műsorral és egy néptánc előadással készültek.
A néptáncot már jó ideje gyakorolták egy külön tanárral. Marci először húzta az orrát az ötletre, de aztán - miután kiderült, hogy az a lány lesz a párja, aki tetszik neki az osztályból - mégis beadta a derekát.
Ma pedig hazafelé az iskolából felhívott, és azt mondta:
-"Jól sikerült az előadás. Az egészben az a durva, hogy a végére még élveztem is az egészet."

Dorogon barlangászunk

A Zöldsport Egyesületnek javasoltam, hogy elmehetnénk Dorogra a Sátorkőpusztai barlangba - ide akár gyerekek is lejöhetnek (a korhatár 10 év), és ráadásul izgalmas, mert átmenet a kiépített és a mászós barlangok között.
Engem szingli korszakom barlangász időszaka köt ide: a BEBTE tagjaként jópárszor megjártam a barlang zegét-zugát. A fiúkat most hoztam el először ide.

A bejárat mögötti első nagyobb teremből lefelé indulva kisebb-nagyobb gömbfülkék egész sorozatán keresztül ereszkedhetünk egyre lejjebb. A helyenként átbújásokkal, kisebb mászásokkal tarkított útvonalon több helyen kapaszkodókötelek, vaslétrák, beépített lépések segítik a közlekedést. A több helyen oldalirányba, ill. felfelé kiágazó, és egymásba kapcsolódó gömbfülke füzérek labirintus-szerű jelleget kölcsönöznek a járatnak. Míg a felső részek szinte szabályosan gömb alakú fülkéi teljesen képződménymentesek és sima falúak, addig az alsóbb szakaszokon tömegesen jelennek meg a különböző hévizes eredetű ásványkiválások.

 De az igazi meglepetés a barlang legalján található Kővirágok-termébe való leereszkedés után éri a látogatót. A barlang eddigi méreteihez képest itt hatalmas tér, és lenyűgöző látvány fogad, melyet a vakító fehérségben pompázó falak és az aljzatot is vastagon borító gipsztörmelékek még tovább fokoznak. Bár a terem jelenlegi kinézete nagyon távol áll attól, amilyennek az egykori felfedezők láthatták, de így is különleges atmoszférája van. A falakon megmaradt, vagy a törmelékek között kiállított vastag gipszkérgek, kalciterek, finom gipsztűk, aragonitpamacsok és gipszvirágok között hosszasan legeltethetjük a szemünket.

 

 A barlang könnyen járható, a kalandtúra legnehezebb részét a 10 méteres függőleges létra leküzdése jelenti, mely kényelmesen és biztonságosan van kialakítva.

  Jó ötlet, hogy kifelé menet lehet törmeléket kicipelni, amiért sportszelet jár jutalomként a barlang bejáratánál.

 A barlangászás után felkapaszkodtuk a beszakadt tetejű kisbarlanghoz:

 

  Utána pedig elkirándultunk a hadifogoly temetőig. Útközben nagyon szép kökörcsineket láttunk:

 meg tavaszi héricseket is:

így készült a kép:

A temetőben még sosem voltam. Kiderült, hogy 1914-1918 között itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora. A tábor létszámáról több becslés jelent meg. A reálisabb becslések szerint 100 000 fogoly volt összesen, az állandó létszám pedig 30 000 körül volt. A nyilvántartások tanúsága szerint a táborlakóból a járványok miatt (pl. kolera, tífusz) összesen 4400-an vesztették életüket. A 7-es temető a Strázsa-hegy déli lejtőjén húzódik. 1538 orosz, szerb, olasz és román hadifogoly talált itt végső nyugalmat. Két orosz tiszti sírt már annak idején sírkővel jelöltek. Ezek közül napjainkra csak Florov kapitányé maradt meg.
 

 
Anno így nézett ki a temető:

A temető után még terveink szerint felmentünk volna a kilátóhoz a dombra, de ekkor egy jött egy zápor, és visszazavart minket az autóhoz.
Így aztán elgurultunk a szőlőbe, ahol anyáék már vártak minket finom ebéddel.

Februári életképek

A gyerekek és a macskák rokonlelkek: egyik sem bír ellenállni a dobozoknak. Bele kell préselődniük:

 Marci a saját gyártmányú szuperhős pajzsával (a Bosszúállók c. film megnézése után kapott ihletet hozzá):

 

Itt pedig az Aquaman filmből inspirálódtak a fiúk:

A sokoldalú kiskád megint előkerült, ezennel fotelként használva:

 

 Bercike beugrott hozzánk (persze Makiékkal):

Szösszenetek az életünkből

Matyi nem szeret járni külön angolórára (pedig igencsak szüksége van rá). Mindig bepróbálkozik valami menekülési útvonallal. Most éppen lelki zsarolásba kezdett:
-"Ha túltanultattok, akkor össze fogok roskadni."
---------------------------------------------------------------------------
Matyi egyik reggel nyúzottan mondja: -"Ma is lesz nightmare óránk...." (kiderült,  hogy ez alatt a néptáncot érti).
----------------------------------------------------------------------------
Matyi csinálja az angol feladatát. Kiszól a szobából Marcinak:
-"Marci, segítesz? Nem azért, mert nem tudom, hanem mert jó érzés, ha segítesz."
-----------------------------------------------------------------------------
Kedélyesen vacsorázgatunk családi körben a gyerekekkel, közben beszélgetünk. Matyi megszólal:
-"Ma tanultam egy dalt az iskolában. Elénekelhetem nektek?"
-"Persze, énekeld csak el" - bólogatunk Andrással.
Matyi rázendít:
-"Ellopták az oroszok a tankot,
benne volt a kombinált fogó.
B*meg Szása a jó k*va anyádat...."
Na itt torkunkon akadt a falat: köpni-nyelni nem tudtunk Andrással. Sürgősen leállítottuk a produkciót.
---------------------------------------------------------------------------
Matyi növekedésben utolérte Marcit,  sőt súlyban már túl is lépte. Mostanság valamiért késztetést érez arra, hogy próbálgassa az erejét, és folyton kikezd Marcival. Talán a köztük születési alapon fennálló rangsort akarja felülbírálni.
Egy ideig csitítgattuk, észérvekkel próbáltuk lebeszélni - de egyik este csak kitört közöttük a verekedés. Ekkor már nem szóltam közbe, hagy játsszák le egymás között (csak reméltem, hogy nem durvul el nagyon a dolog).
Egyszer csak látom, hogy Matyi diadalittasan kivonul a szobából. Aztán szipogást hallok bentről. Hát a legyőzött Marci pityergett:
-"Mikor növök már meg végre? Olyan igazságtalanság, hogy én vagyok a legkisebb az osztályban..."
Vígasztalgattam egy ideig. Mondtam neki, hogy ma aludjon fent az emeletes ágyon, nyugodtan - külön.
Miután mindketten bementek lefeküdni, egyszer csak hüppögést hallok a szobából. Hát most meg Matyi sírt:
-"Nem is tudom mi ütött ma belém, és miért bántottalak" - mondja Marcinak.
A végén még Marci vigasztalgatta őt.  Szóval nagy összeborulás lett a nap végén, és Marci lent aludt Matyi mellett.
Testvérek.

Mátyás napi ebéd nálunk

Megtartottuk a szokásos Máytás napi családi ebédet nálunk, amire mindenféle disznósággal készültem :)

 

 

 A kajakóma ellen egy kis sétával és ugrabugrával küzdöttünk:

 

Dunaparti életképek

Ma leugrottunk kicsit levegőzni a Dunapartra: