A szállást ismét a Darázshegyi faházikókban foglaltunk.
Szombaton reggel már vettük is az irányt Mátraszentistvánra, a síparkba. Persze kissé késve érkeztünk a szokásos összevissza módon, kiálltuk a sort a pénztárnál, meg a síkölcsönzőnél, meg a síiskolában, felöltöztettük a fiúkat, lekéstük az első oktatást, de valahogy csak elindult a nap.
Amíg az oktatásra vártunk, a fiúkat bemelegítésként ráengedtük a pályára, de a lelkükre kötöttük, hogy csak a gyerekeknek való pályán menjenek (kék 6-os); persze rögtön az első körben lementek a piros 5-ös pályán, mondván, hogy azt a fajta liftet jobban ismerik ami felhoz. Mi ezt persze a pálya széléről kissé tehetetlenül néztük. De ügyesen csúsztak, szerencsére.
Aztán elkezdődött az oktatás - egy délelőtt és egy délután - ami erős középhaladó szint volt.
A párhuzamos lesiklást kell még többet gyakorolniuk.
Mire a fiúk végre eltűntek az oktatóval, és kissé szabadon mozoghattunk, mi már kockává fagytunk Andrással. Ködös, szeles, jéghideg idő volt a hegyen.
Így aztán gyorsan a hüttébe vettük az irányt kiolvadni. Ebédre a fiúk is csatlakoztak.
Már alkonyodott, amikor a szállásunkra indultunk.
Itt vacsora után beültünk a forróvizes jacuzziba.
Az estét hangoskönyvvel zártuk: mostanában nagyon rá vannak cuppanva a Darren Shan vámpírtörténetekre. Utazás közben is ez ment a kocsiban, meg minden adandó alkalommal :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése