Visszapillantó 2016-os évre

Azt gondolom, hogy egy szép, tartalmas évünk volt, természetesen hullámhegyekkel és -völgyekkel.

Az évkezdés rögtön egy hullámvölggyel indult: előbb Matyi fején a bőrt kellett összevarrni egy iskolai baleset miatt, majd Marci orra miatt kellett kórházba szaladni egy rosszul sikerült ugrás miatt a torna edzésen. De közben a Balaton befagyott, így nagy szerencsénkre a két toldott-foldott gyerekkel meg tudtuk nézni milyen is a végeláthatatlan jégmező.

2016-os elhatározásom volt, hogy bekerülünk egy jó közösségbe, így ennek kapcsán összeismerkedtünk a Zöldsport Egyesülettel, akikkel többször is kirándultunk az év során: voltunk Cinkotán egy buszgarázs bejáráson, kirándultunk Dobogókőn és a Dera szurdokban, bringáztunk a Duna-kanyarban, eveztünk a tatai sárkányhajó fesztiválon, találkoztunk a Mikulással egy túrán.

Családilag kirándultunk egy hosszú hétvégén a Zemplénben, nyaraltunk a Balatonon, meglátogattuk a Miniversumot, részt vettünk egy kiselefánt szülinapján az állatkertben, sátraztuk a Dragán völgyében, kirándultunk Dobogókőn, vásároltunk a PECSA bolhapiacon (mielőtt végleg bezárták volna), ettünk a Hold utcai gasztropiacon, megnéztük az Űr kiállítást a Millenárison, tekertünk a Hermina bringaparkban, megnéztük a Ludovika fesztivált az Orczy parkban, voltunk a Tatai Patarán, és a tatai Víz-Zene-Vírág fesztiválon egy Quimby koncerten, a Lego kiállításon a Millenárison, találkoztunk a barátainkkal Únyon, unokatesókkal piknikeztünk Gödöllőn, bejártuk Esztergomot, sétáltunk a Pozsonyi pikniken, sárkányt eregettünk Zebegényben, kísérleteztünk a kutatók éjszakáján, az ősember nyomába eredtünk Vértesszőlősön meg a Szelim barlangban, szüreteltünk Dorogon, csocsóztunk a CSOPA Playbar-ban, csobbantunk Hajdúszoboszlón.

Az év során színházba többször is eljutottunk: Matyi az osztályával volt kétszer (Óz a csodák csodája, illetve Csoda és Kósza - velünk együtt, és Bábszínházban), én a munkatársaimmal (A két Korea újraegyesítése), illetve Andrással kettesben (Egyasszony).

Marci elkezdte az iskola felső tagozatát - új tanárok, új elvárások. Eleinte kissé visszaestek a jegyei, romlott a magaviselete, de aztán sok beszélgetés után helyrerázódni látszik. Volt alkalmunk személyesen megismerni jónéhány tanárt... Nyáron belecsöppent egy igazi filmforgatásba (és jól keresett vele), ősszel pedig beiratkozott egy robotika szakkörre. Novemberben ultimátumot kaptunk a szertorna edzőjétől, és nehéz napok után úgy döntöttünk, hogy abbahagyja a versenysportot.

Matyi jó eredménnyel tanul az iskolában, de a szavakkal szóban és írásban továbbra is küzd. Focira és úszásra jár, a szertornát Marcival együtt abbahagyta.

Andrással kettesben ünnepeltük a névnapomat (mozi: Saul fia, Macesz bisztró), voltunk Egerszalókon, Kondor Vilmos könyvbemutatón a New York kávéházban, vacsoráztunk a Római parton (amíg még állnak a fák)

Károlyba a családhoz ellátogattunk húsvétkor, nyáron, az őszi szünetben és karácsonyra is. Emellett Kati mama jött segíteni hozzánk a betegségek idején,  illetve nyár elején, amikor nagyon sok munkám volt.

Makinál úszótáboroztak a fiúk, illetve Matyi még ping-pong tábor alatt is nála lakott, Marci pedig sokat edzőtáborozott a nyáron.
Rengeteg szülinapi zsúrt abszolváltunk az év során, illetve mi is szerveztünk a fiúknak a Szent István parkban, aludtak a fiúk a Nemzeti Múzeumban egy pizsamapartin, voltak Halloween partin, iskolai farsangon, erdei iskolában, Marci bringatúrán és ötödikes avatón, Matyi pedig szerepelt gála műsoron és karácsonyi műsoron.

Már 2015-ben elkezdtünk keresgélni egy lakást befektetési célból - de ez nem volt egyszerű feladat, mert nagyon meglódult a lakáspiac, és mindenki őrülten vásárolt - ennek megfelelően az árak is elszabadultak. De nagy szerencsénkre 2016 elején sikerült vennünk egy lakást (részben hitelből), amit év közepén vettünk birtokba. Nem kellett felújítanunk; a nagy feladat a berendezése volt, amire a nyarunk rá is ment. Amit tudtunk használtan vadásztunk össze a netről, így ide-oda cikáztunk Budapesten, mire minden meglett. A lakberendezési hajlamaimat kiéltem végre.

András az év első felében többször is járt külföldön a munkája kapcsán, de közben már sokszor gondoltunk arra, hogy jó lenne váltani egy nyugalmasabb munkára. Nagy szerencsénkre ez a vágyunk teljesült, és András el tudott helyezkedni egy olyan munkahelyen, ami sokkal nyugodtabb, nincs túlóra, többet keres és még közelebb is van.

Én maradtam az eddigi munkahelyemen, s miután nyáron túléltünk egy jól sikerült céges kirándulást, no meg megannyi túlórát, a nyár végén egy nagy beszélgetést kezdeményeztünk kollektívan a tulajdonos-főnökkel - mintegy ultimátumot adva neki a szükséges változtatásokat illetően. Becsületére legyen mondva nagyon konstruktívan állt hozzá, és tényleg elkötelezettnek tűnik a cég átalakításában. Én pedig előléptetést kaptam új feladatokkal és nagyobb juttatással.

2017-től azt várom, hogy a fiúk további háterősítő sportolása rendeződik, Marci felkészül a 6-os felvételi vizsgára, izgalmas utazásokon veszünk részt, sok újat tapasztalunk, régi barátainkkal tartjuk a kapcsolatot és újakat szerzünk.
Remélem a jövő év egész családunk számára egészségben, boldogságban fog telni.