Jul céges kiruccanást szervezett, amire az egész csapatot meghívta Barcelonába. Az első napon egy gyönyörű túrára vitt el bennünket Costa Brava partszakaszra a camino de rondán (ami nem is volt ronda...). Kocsival elmentünk kb. 2 órányira északra Barcelonától, Cala de Fosca városkába, ahol leparkoltunk, és innen gyalog indultunk továb.
Időnként a strandokon mentünk, időnként felkaptattunk a sziklákra, sokszor megálltunk nézelődni - fényképezni.
Utunk elvezetett a fehér halászkunyhók mellett, amelyek ablakai-ajtajai élénk színeikkel vidám látványt nyújtottak:
Az időjárás - február közepén - verőfényes koramájusra emlékezetett. Sok bokor virágzott, a levegő illatozott. A tenger felől friss szellő fújdogált.
Emberekkel alig találkoztunk, csak miénk volt a táj!
Dél körül megálltunk a cala Estreta strandon piknikezni, utána pedig kicsit bemerészkedtünk a vízbe, majd sziesztáztunk egyet:
Utunk végén megérkeztünk Callela de Palafrugell városkába, ahol egy tengerparti kávézóban pihentünk meg:
De itt még nem ért véget a nap: visszataxiztunk a Cala de Fosca-ban hagyott autónkhoz, majd továbbgurultunk a középkori városkába, Pals-ba. A katalánok szerint innen indult útjára Kolonbusz (nem különbusszal, hanem három hajóval) - habár nehéz megmagyarázni hogyan, ugyanis jelenleg nincs tengerpartja a városnak. A spanyol történészek szerint persze nem innen, hanem Palos de Frontera (Andalúzia) városból indult - aminek a vicc kedvéért szintén nincs közvetlen tengerpartja :)
No de mindegy is - a városkában egyedül mi kóboroltunk: kissé olyan érzés volt, mintha a középkor óta megállt volna itt az idő (és mondjuk az egész város kihalt volna a pestisjárványban).
Itt is ki voltak rakva a jelenlegi tüntetéshullám jelképei: a sárga szalag, a katalán zászló, és a politikai foglyok szabadon engedését követelő felirat:
A gyomrunkban tátongó űrt a nap végén Barcelonában tapasztottuk be tapasokkal:
Gyönyörű nap volt, íme két képeslap róla:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése