Végigjártuk a Gyadai tanösvényt

Ma a ragyogó napsütéses szép őszi idő ismét kirándulásra csábított bennünket. Ezúttal Katalinpusztára vettük az irányt, ahol a gyadai tanösvényt jártuk végig. Szép komótosan mentünk, így ez az 5 km-es túra egész nap kitartott.
Nagyon klasszul meg van csinálva, pont kisiskolás gyerekeknek szánták.
Hangya Dani végig kísért bennünket az utunkon. Itt éppen az indulás előtt kap tőle pacsit Marci:

 Az út tölgyes-juharos erdőben vezetett (mint megtudtuk az ismeretterjesztő táblákról):

A túra előtt még otthon kinyomtattunk Marcinak egy kis munkafüzetet, amely különböző feladatokat tartalmazott az egyes állomásokra, és ezeket Marci nagyon komolyan meg is oldotta:

Az egyik feladat pl. talajminta vizsgálata volt. Marci készített is vályogos és agyagos talajból golyót:

Aztán megfigyeltük a régi határköveket, amelyek a Váci Püspökség (V.P.) birtokának határát jelölték:

Egy gyönyörű réten álltunk meg ebédelni egy régi gémeskútnál,

 

s közben gyönyörködtünk a rengeteg őszi kikericsben:

 

Majd jóllakottan újra útra keltünk

 a szép őszi erdőben.

Egy izgalmas rész következett: a patak árterében a mocsaras területen pallókon  ...

 

... és cölöpökön kellett lépkedni:

Út közben ettünk kökényt:

 

és persze süttettük is egy kicsinykét a hasunkat a napon:

 

Aztán ismét gyaloglás következett:

közben (a táblákról inspirálódva) madaras dalt hallgattunk a Belgától, ami nagyon tetszett a fiúknak:)

És íme egy újabb izgalom: a kötélhíd:

A fiúk többször is átkeltek rajta:

 

Aztán kellemesen kifáradva visszaérkeztünk a kiindulóponthoz. Itt Hangya Dani integetett nekünk, hogy visszavár bennünket:

Hazafelé beugrottunk Vácra a Desszert Szalonba egy kis édességre - de igazából azért, hogy leteszteljük, milyen is ez a híres cukrászda:

Finom-finom (csak drága) - de most nagyon jól esett.